Társadalomkutatási alapszókincs

Szociológiai fogalmak és kifejezések

Társadalmi szerkezettel, intézményekkel, egyenlőtlenséggel, népességgel és kutatási módszerekkel kapcsolatos fogalmak.

154címszó 3/ 3. oldal

Közérthető, szerkesztett társadalomtudományi fogalomtár.

szerep köznévi címszó Egy társadalmi státushoz kapcsolódó viselkedési elvárások, jogok és kötelességek együttese. Példa a használatraA szociális tőke fogalmát használó szociológusok szerint a szociális tőke – a pénztőke és a kulturális tőke mellett – fontos szerepet játszik az egyén társadalmi helyzetének meghatározásában. szervezet köznévi címszó Meghatározott célra létrehozott, szabályozott feladatmegosztással, tagsággal és többnyire személytelen kapcsolatokkal működő társadalmi egység. Példa a használatraEzeket a vágyakat, igényeket az egyén és társadalom közötti „közvetítő struktúrák”, azaz a család, a szomszédsági közösség, a hagyományos vallási szervezetek, az iskolák segítik kielégíteni. szimbolikus interakcionizmus köznévi címszó Szociológiai irányzat, amely azt vizsgálja, hogyan alakítják az emberek jelentések és jelképek segítségével a társas helyzeteket és önmagukat. Példa a használatraMead (1973) szociálpszichológiájában, a szimbolikus interakcionizmusban (Blumer 1969; Goffman 1981), amely az emberek közötti kommunikációt és az abban használt szimbólumokat kutatta, végül a fenomenológiai irányzatban (Hernádi 1984). szociális indikátor köznévi címszó Valamely fontos társadalmi jelenség állapotáról vagy változásáról tömör, összehasonlítható és lehetőleg idősorban követhető információt adó mutató. Példa a használatraTársadalmi jelz ő számok Más néven szociális indikátorok. szociális tőke köznévi címszó A társadalmi kapcsolatokból, bizalomból és kölcsönösségből származó erőforrás, amely segítheti az információhoz, támogatáshoz vagy lehetőségekhez jutást. Példa a használatraBourdieu szerint a társadalmi hierarchia csúcsához való feljutáshoz nemcsak pénztőke szükséges, hanem kulturális és szociális tőke is. szocializáció köznévi címszó Az egész életen át tartó folyamat, amelyben az ember elsajátítja közössége nyelvét, normáit, értékeit, szerepeit és viselkedési mintáit. Példa a használatraA szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de a felnőttkorban is folytatódik. szociológia köznévi címszó A társadalmi élet, az emberi csoportok, intézmények, kapcsolatok és társadalmi változások törvényszerűségeit empirikus módszerekkel vizsgáló tudomány. Példa a használatraAzt sem állíthatjuk továbbá, hogy a szociológia ezen más megismerési módoknál magasabb rendű. szórás köznévi címszó Statisztikai mutató, amely azt fejezi ki, hogy az adatok jellemzően milyen mértékben térnek el az átlaguktól. Példa a használatraSzórás (standard deviáció) Egyszerű statisztikai mutató, amely azt fejezi ki, hogy a megfigyelt értékek mennyire térnek el a számtani átlagtól. sztereotípia Egy társadalmi csoportról alkotott leegyszerűsítő és általánosító elképzelés, amely figyelmen kívül hagyhatja a csoporton belüli különbségeket. Példa a használatraPéldául a többségi csoport piszkosnak, erkölcstelennek, megbízhatatlannak tarthatja valamely kisebbség tagjait (sztereotípia), ezért nem kíván velük érintkezni (előítélet), ennek következtében nem alkalmazza őket munkásként az irányítása alatt álló munkahelyeken (diszkrimináció). szubkultúra köznévi címszó Egy nagyobb társadalmon belüli közösség sajátos értékeinek, normáinak, jelképeinek, nyelvének és életmódjának rendszere. Példa a használatraA mai fejlett társadalmakban más elválasztó vonalak mentén is differenciálódnak a különböző csoportok kulturálisan: például életkor szerint (kialakulnak ifjúsági szubkultúrák), nemek szerint (például egy női szubkultúra kialakulásának jelei látszanak). szuburbanizáció köznévi címszó A lakosság és egyes tevékenységek kiköltözése a város központi területeiről a környező elővárosi, kertvárosi vagy agglomerációs övezetekbe. Példa a használatraA fejlett országokban 1960 után szuburbanizációs tendencia mutatkozott: a nagyvárosok lakosságának egy része, elsősorban a legjobb módú családok elköltöztek a városok központi részeiből, és a város körüli kertes-családiházas övezetben telepedtek le. szukcesszió köznévi címszó Városszociológiai folyamat, amelyben egy terület korábbi lakosságát fokozatosan más társadalmi vagy etnikai összetételű népesség váltja fel. Példa a használatraAz invázió és szukcesszió kísérőjelensége a lakások vonatkozásában a filtráció. születéskor várható átlagos élettartam köznévi címszó Azt becsüli, hogy egy újszülött átlagosan hány évig élne, ha élete során az adott időszak életkor szerinti halandósági viszonyai maradnának fenn. Példa a használatraMivel a férfiak és nők halandósága erősen eltér egymástól, külön-külön szokás a két nemre vonatkozóan halandósági táblát számítani, a halandósági táblának a két nemre összevontan számított mutatóit, például a két nemre együttesen vonatkozó születéskor várható átlagos élettartamot csak ritkán használjuk. szürkegazdaság köznévi címszó Alapvetően megengedett, de részben eltitkolt vagy szabálytalanul végzett gazdasági tevékenységek köre, amely gyakran adó- vagy járulékfizetést kerül meg. Példa a használatraSzürkegazdaságnak nevezem azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek nem kifejezetten tiltottak, de a személyi jövedelemadó alól való kibújás miatt nem is teljesen legálisak. társadalmi intézmény köznévi címszó A társadalom tagjai által követett, normákkal és értékekkel szabályozott, tartós tevékenységi és viselkedési minta. Példa a használatraA társadalmi intézmények igen fontos szerepet játszanak a társadalomban, mert azáltal, hogy rutinszerűvé tesznek bizonyosfajta viselkedéseket, megkönnyítik az együttműködést. társadalmi miliő köznévi címszó Hasonló életmód, ízlés, értékorientáció és társadalmi helyzet alapján körülírható társadalmi csoport. Példa a használatraAz, hogy a társadalmi miliő fogalma előtérbe került a szociológiában, összefügg azzal az elmélettel, amely szerint a hagyományos osztályok és rétegek jelentősége a modern társadalmakban elhalványul. társadalmi mobilitás köznévi címszó Az egyén vagy család társadalmi helyzetének megváltozása, illetve átlépése egyik rétegből, osztályból vagy státuscsoportból a másikba. Példa a használatraA társadalmi mobilitás az egyén vagy a család társadalmi helyzetének változása, átlépése az egyik társadalmi osztályból, rétegből a másikba. társadalmi osztály köznévi címszó A társadalom olyan nagy csoportja, amelyet a tulajdonhoz, munkához, piachoz, hatalomhoz vagy termelési erőforrásokhoz való hasonló viszony jellemez. Példa a használatraA másik végleten vannak azok, akik népszámlálási és más publikált statisztikai adatok másodelemzése alapján határolták körül a társadalmi osztályokat vagy rétegeket. társadalmi réteg köznévi címszó Foglalkozás, iskolai végzettség, jövedelem, lakóhely vagy más társadalmi jellemzők alapján hasonló helyzetű emberek csoportja. Példa a használatraInvázió Valamely társadalmi réteg vagy etnikai csoport tagjai kezdenek tömegesen beköltözni a településbe vagy városrészbe. társadalmi rétegződés köznévi címszó A társadalmi csoportok erőforrások, hatalom, presztízs és életkörülmények szerinti tartós különbségeinek és hierarchikus elrendeződésének rendszere. Példa a használatraA társadalmi rétegződés foglalkoztatotti státusra épülő modelljei egyre kevesebb embert tudnak leírni, hiszen megnövekedett a tartósan inaktívak és a munkanélküliek aránya. társadalmi struktúra köznévi címszó Az egyének és társadalmi csoportok között tartósan fennálló helyzetek, különbségek és viszonyok rendezett rendszere. Példa a használatraHozzá kell azonban ehhez tenni, hogy a társadalmi struktúra nem örökre épült ház, mert a benne lakók folyamatosan átépítik, azaz tevékenységükkel újratermelik, de változtatják is a struktúrát, intézményeket, kultúrát. társadalmi változás köznévi címszó A társadalom szerkezetének, intézményeinek, kultúrájának, kapcsolatainak vagy jellemző viselkedési mintáinak időbeli átalakulása. Példa a használatraA fordulatot világtörténelmi és társadalmi változások okozták: a marxizmus hitelvesztése és az európai szocialista rendszer összeomlása, ezzel párhuzamosan a dogmatikus antimarxista tudományos irányzatok feleslegessé válása és hanyatlása, valamint a kétpólusú világpolitikai rendszer megszűnése. társadalmi-gazdasági státus köznévi címszó Az egyén vagy háztartás társadalmi helyzetét rendszerint foglalkozás, iskolai végzettség, jövedelem és más erőforrások együttese alapján leíró mutató. Példa a használatraDuncan (1967) arra a gondolatra, hogy úgynevezett „társadalmi-gazdasági státus” (SES = socioeconomic status) pontszámokat határoznak meg minden kis foglalkozási csoport számára, és ezeket használják fel mobilitáselemzéseikben. teljes termékenységi arányszám köznévi címszó Azt becsüli, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyermeket szülne, ha az adott időszak életkor szerinti termékenységi arányai maradnának fenn. Példa a használatraA bruttó vagy nyers reprodukciós együttható: a teljes termékenységi arányszám, de csak a leányszületések figyelembevételével, egy nőre vonatkozóan kiszámítva. termékenység köznévi címszó A gyermekek születésének gyakorisága a szülőképes korú népességben, amelyet különböző demográfiai arányszámokkal mérnek. Példa a használatraA termékenység közgazdaságtani elmélete szerint a szülők a gyermekek felnevelésének költségeit és a gyermekektől várható hasznot vetik össze, amikor gyermekeik számáról döntenek. totalitárius rendszer köznévi címszó Olyan diktatórikus politikai rendszer, amely a politikai ellenzék felszámolása mellett a társadalom és a magánélet széles körű ellenőrzésére törekszik. Példa a használatraA totalitárius rendszer a későbbi évtizedekben lassan és hullámzásokkal autoritáriussá puhult. tradicionális uralom köznévi címszó Olyan legitimnek elfogadott hatalom, amelynek érvényességét a régi hagyományok és az azok alapján kijelölt vezetők tekintélye alapozza meg. Példa a használatraTradicionális, karizmatikus és racionális-legális uralom Weber a legitim hatalomnak vagy uralomnak három típusát különböztette meg: Tradicionális uralom esetében a hatalomnak alávetettek azért fogadják el legitimként a hatalmat birtokló személy hatalmát, mert az a hagyományokon alapul. uralom köznévi címszó Olyan hatalmi viszony, amelyben az engedelmeskedők a parancsadás jogát valamilyen alapon legitimnek fogadják el. Példa a használatraA legitimitás háromfajtáját különböztette meg: a tradicionális (például királyi), a karizmatikus (például népvezérek) és a racionális (választásokon alapuló, jogszabályokat követő) uralom legitimitását. urbanizáció köznévi címszó A városi népesség arányának növekedése és a települések, életmódok, gazdasági tevékenységek városias jellegének erősödése. Példa a használatraA városi népesség növekedése (városodás) vagy a települések városias jellegének erősödése (városiasodás). útelemzés köznévi címszó Statisztikai modellezési eljárás, amely több feltételezett közvetlen és közvetett oksági kapcsolatot irányított útábrával és együtthatókkal vizsgál. Példa a használatraAz útelemzés továbbfejlesztett változata, amelyben az egyes elméleti változókat nem mérik közvetlenül, hanem több mért változóból faktoranalízis útján állítják elő. vallásosság köznévi címszó A vallási hit, gyakorlat, ismeret, élmény, közösségi részvétel és erkölcsi követés több különböző dimenzióját összefogó fogalom. Példa a használatraA vallásosság nehezen mérhető és többdimenziós fogalom. vándorlási egyenleg köznévi címszó Az adott területre bevándorlók és az onnan elvándorlók számának különbsége egy meghatározott időszakban. Példa a használatraAz odavándorlási és elvándorlási arányszám különbsége a vándorlási egyenleg. varianciaanalízis köznévi címszó Statisztikai eljárás, amely csoportok átlagai közötti különbséget a csoportok közötti és csoportokon belüli szóródás összevetésével vizsgálja. Példa a használatraA varianciaanalízis kimutatja, hogy a nominális változó vagy változók a számszerűsíthető változó szóródásának mekkora részét magyarázzák meg, s milyen erős közöttük a kapcsolat. véd- és dacszövetség Kölcsönös védelemre és közös ellenállásra létrejött, szoros és tartós szövetség. Példa a használatraGyurival volt köztünk véd- és dacszövetség.